A farsang az év egyik legvidámabb időszaka, amelyet világszerte változatos szokások és hagyományok kísérnek. A legismertebb farsangi ünnepek, mint a velencei karnevál vagy a mohácsi busójárás, sokak számára ismerősek, de számos kevésbé ismert népszokás is színesíti ezt az időszakot. Cikkünkben bemutatjuk a farsang legikonikusabb elemeit, valamint azokat a különleges, ám kevésbé reflektorfényben lévő hagyományokat is, amelyek évszázadok óta részei a télűző ünneplésnek.
1. Velence, Olaszország
Magyarországról nézve talán ez a
legismertebb karnevál. Története sok évszázadra tekint vissza, ugyanis egyes
feljegyzések szerint először 1268-ban említették, mások szerint már a 12.
századan kezdődött az akkor két hónapon keresztül tartó ünnepség sorozat. Az
évszázadok alatt voltak időszakok, amikor tiltott volt ünnepelni, így nagyban a
történelmet feljegyzőkön és a művészeken múlt, hogy megmaradt a hagyomány és
nem veszett el a tiltások süllyesztőjében. Egy híres könyv, amiből többet is
megtudhatunk a velencei karnevál későbbi jellemzőiről Giacomo Casanova
önéletrajza, Életem története. A velencei születésű szerző élete kalandjait
örökítette meg, és ennek részeként írt hazájáról, annak szokásairól is, így
tőle a fesztivál 18. századi leírását olvashatjuk. 1797-ben Velence az Osztrák
Birodalom fennhatósága alá került, így az uralkodó betiltotta a maszkokat és az
ünneplést, amit közel 150 évvel később Mussolini rezsimje is fenntartott.
Szerencsére az 1970-es években az ország vezetése igyekezett feléleszteni és
megőrizni a velencei hagyományokat, amiben sikerrel is jártak; a többhetes
ünnepség visszatért a város utcáira és világhírűvé vált. A maszkok a kiegészítő
és díszítő funkció mellett hagyományosan ahhoz is hozzájárultak, hogy a
fesztivál ideje alatt a feje tetejére álljon a társadalmi rend és hierarchia.
Mivel az arcok el voltak takarva, a felső és alsó osztályok anélkül keveredtek
az utcákon, hogy felismerték volna egymást, ezek a különbségek látszottak
volna. Ez a politikai feszültségek enyhítéséhez is hozzájárult, amire nagy
szükség volt a nagy vagyoni és jogi különbségek időszakában.
A maszkok hagyománya továbbra is
fennmaradt. Ráadásul a városban hivatalos maszk mesterek is dolgoznak, akiknél
egész évben lehet velencei hagyományos és modernebb maszkokat vásárolni
szuvenírként, vannak workshopok, ahol a maszk készítés művészetébe lehet
bepillantani, és a karnevál alatt még versenyt is tartanak a készítők között.
Néhány hagyományos maszk a Bauta, a Colombina, és a Medico della
Peste. Mindegyiknek lenyűgözően izgalmas egyedi története van, és ma is nagyon
népszerűek a karnevál résztvevői között. Nem csak utcai felvonulások és
rendezvények, de álarcos bálok is a hagyomány részét képezik, amiket ma is
szerveznek, de ezekre nem olcsó bejutni. Idén a velencei karnevált február 14
és március 4 között tartják.
2. Rio de Janeiro, Brazília
A másik leghíresebb karnevál a riói. Bár
napjaink rendezvényének szintén vannak a középkori keresztény Európából eredő
gyökerei, ezeket egészen máshogy formálta a helyi kultúra, az őslakosok vallási
hagyományai, illetve a rabszolgaként behurcolt afrikai származású közösség.
Eredetileg a gyarmatosítóként Brazíliába érkező portugálok szerveztek a
farsanggal kapcsolatos ünnepségeket. A feljegyzések alapján az elsőt 1723-ban
tartották. Olyan hagyományosan az európai felsőosztályra jellemző táncok és
szokások jelentke meg ezeken a korai eseményeken, mint a keringő és a polka. Az
1900-as évek elején kezdődött meg a fesztivál átalakulása azzá, ami ma annyira
híressé teszi. Ekkor jelent meg ugyanis a szamba a karneválon. Ennek a zenei és
tánc műfajnak az eredete Nyugat-Afrikához köthető, az onnan rabszolgaként
Brazíliába szállított csoportok vitték magukkal a hagyományt és formálták ezt
az irányzatot, illetve a kapcsolódó tánc
mozdulatokat. A tollakkal díszített jelmezek szintén hozzájuk, illetve az
őslakosokhoz kötődnek.
Olyannyira népszerű a riói karnevál, hogy
az elmúlt években a fesztivál minden napján megközelítőleg 2 millió ember vett
részt. A velencei karneválhoz képest itt sokkal inkább a felvonulás jellege
dominál az eseménynek. Hatalmas nézőtereket és lelátókat építenek a
közönségnek, amik között az utcán vonul a színes, táncoló, zenélő menet. Ha
valaki a fesztivál szezonon kívül látogat el a városba, de szeretné mégis
átérezni ennek a különleges hangulatát, van erre lehetősége egyrészt szamba
iskolákban, hiszen hol lenne jobb megtanulni szambázni, mint Brazíliában? A
másik lehetőséget a karnevál túrák adják, amik a színfalak mögé viszik be a
látogatókat, és betekintést nyerhetnek például abba is, hogy hogyan készülnek a
kocsik és a jelmezek a menethez. Idén a karnevált Rió de Janeiroban február 28
és március 8 között szervezik meg.
3. Latin-Amerika néhány karneválja
Több országban is tartanak karneválokat,
amikről kevesebbet hallunk, de éppen ezért érdekesek és különlegesek. Bolíviában
a legnagyobb fesztivált Uru uruban tartják, aminek a korábbiakkal ellentétben
nem a keresztény hagyományokhoz van köze, hanem az őslakosok vallási
hagyományaihoz. A két meghatározó alakja ennek a felvonulásnak Pachamama, a
föld anya és Supay, az alvilág ura. A felvonulásban izgalmas jelmezek játszanak
szerepet, amik olyan mitológiai és helyi folklórból ismert alakokat
személyesítenek meg, mint a démonok. Megjelennek a rossz és jó harcának elemei
a táncokban.
Nem kell messzire mennünk a következő
helyszínhez, a Brazíliával szintén határos Uruguay-ig. Itt negyven napon
keresztül, azaz a farsang teljes ideje alatt tart az ünneplés, de a legnagyobb
programért a fővárosba, Montevideoba érdemes ellátogatni. Az országot a
spanyolok gyarmatosították, így hozzájuk kapcsolódik a karnevál meghonosítása.
Az ünneplést meghatározza a spanyolok által rabszolgaként ide hurcolt afrikaiak
kultúrája. A 18- század közepétől hoztak ide rabszolgákat, akik magukkal hozták
a kultúrájukat, zenéjüket. A legmeghatározóbb zenéje a karneválnak a candombe,
ami szintén tőlük származik és manapság az UNESCO is elismeri. A hosszú
karnevál időszakon kívül is tanulhatnak erről az országba látogatók, ugyanis
Montevideóban van egy ennek dedikált múzeum.
Ha már karnevál és Latin-Amerika, nem
feledkezhetünk el Kolumbiáról sem. Az egykori spanyol kolóniában szintén a
rabszolgaként behurcolt afrikaiak érkezéséhez kapcsolódik. A kolumbiai karnevál
eredete bizonytalan, viszont itt sem a keresztény hagyomány elemei jellennek
meg. Baranquilla, egy északi kikötőváros ad otthont a legnagyobb kolumbiai
ünnepségnek. Itt csak négy napon keresztül tart a program, viszont ebbe
rengeteg elemet sűrítenek bele. Természetesen nem maradhat el az utcai
felvonulás, ami zenén és táncon alapszik. Itt cumbia a meghatározó zenei és
tánc irányzat neve. Ez komplex, elegáns, ritmikus zene, ami a spanyol és az
Afrikából elhurcolt kultúrák keveredéséből született Kolumbiában. Egy másik
jellegzetes elem a Marimonda karakter. Ez a figura elefánt orrú, bohóc szerű
képződmény, ami hozzájárul a karnevál nevetséges, vicces jellegéhez. Ráadásul
itt még a hagyományos helyi ételek is szerephez jutnak a fesztiválon, amit én
március 1-4 tartanak.
Végül ebben a kategóriában Mexikót is
érdemes megemlíteni. Ez a világ egyik legkatolikusabb országa, igy itt ezek az
elemek kerülnek az előtérbe. Regionálisan eltér a karnevál ünneplése, de
mindenhol a rossz hangulat égetésével (Quema del Mal Humor) kezdődik. Ez a
Magyarországon is ismert figura égetést jelenti. Itt is a rossz elégetésének,
elűzésének és ezzel együtt a jó behívásának a szimbóluma mindez. Az is jellemző
a mexikói karneválokra, hogy megválasztják a karnevál királyát és királynőjét.
A felvonulásokon vannak díszített kocsik, zene, tánc és természetesen
hagyományos ételek. A legnagyobb felvonulást Mazatlanban, egy nyugati-parti
kikötővárosban tartják, de szintén jelentősek a Veracruz, Cozumel, Campeche,
Ensenada és Merida városokban rendezettek is.
4. Trinidad és Tobago
Éppen, hogy csak elhagyjuk az amerikai
partokat, amikor már meg is érkezünk a két sziget szövetségéből álló karibi
országba, Trinidad és Tobagoba. Az egész Karib-térség híres a zenés-táncos,
színes kultúráról. A térségben talán Trinidad és Tobago rendelkezik mégis a
legizgalmasabb karnevállal annak ellenére, hogy itt mindössze csak két napos a
fő program. Ahogy az a kontinens többi részére is jellemző, ide is a
gyarmatosítók hozták be először a szokást. Itt a franciák uralták a szigeteket,
valamint ők hoztak ide rabszolgaként afrikai embereket is. Az utcai ünneplésen
kívül egyfajta lázadó szerepe is volt az ünnepségnek, amit a rabszolgák és
őslakosok kultúrája nagyban formált. A rabszolgák ezen ünnepkor cukor nádakat
égettek, ami lázadás volt a rabszolgaságuk ellen, hiszen itt ezt termesztettek
és a cukor földeken dolgoztatták őket a gyarmatosítók. Emellett olyan Afrikából
hozott elemei is voltak az ünnepségnek, mint a zene, tánc és a bot harc. Később
a britek vették át az uralmat a sziget felett, és 1881-ben megpróbálták
betiltani a cukornád égetést, ami ellenállást és lázadást váltott ki a szigeten
már szabadként élő afrikai származásúak körében. Az ünneplés valamelyest
átalakult a fentről érkező szabályozások miatt. Például a bot harcot bambusz
hangszerekre és később fém dobokra cserélték. A sziget lakossága nagyon vegyes
volt, ami a zenében és egyedi karnevál kultúrában is megmutatkozik, ugyanis a
franciák által ide hurcolt afrikaiak által indított hagyományokra érezhető
hatást gyakorolt amerikai, ázsiai, őslakos, európai, latin és arab befolyások
is. A legmeghatározóbb elem a calpyso zene, amit a Nyugat- és Közép-Afrikából
származó rabszolgák kreálták. Idén itt március 3-ról 4-re ünnepelnek.
5. New Orleans, USA
Ha már karnevál, akkor nem maradhat ki az
Egyesült Államok leghíresebbje, a Mardi Gras. A franciáknak köszönhető ez az
ünnepség, akik még az USA létrejötte előtt birtokolták Louisiana államot.
1699-ben kezdődött mindez, amikor feltehetően Pierre Le Moyne d’Iberville
indította el az ünnepséget. A 18. század elejére már álarcos bálokat rendeztek
a Mardi Gras részeként, viszont a területet megszerző spanyolok szigorúbban
kívánták kontrollálni az ünneplést, így szigorították a szabályokat. Jellemző
volt sokáig, hogy az elitek kiváltságát jelentették a bálok, és elsősorban
nekik szólt a rendezvény. Ez a 19. század vége felé kezdett el megváltozni,
amikor a felszabadult egykori fekete rabszolgák saját ünnepséget szerveztek a
városban. Idővel az elit és alsóbb rétegek keveredtek, és az ünneplés idejére
az együtt táncolás, zenélés, ivás felülírta a szociális különbségeket. A
feketék által rendezett korábbi verziónak része volt az is, hogy beöltöztek
őslakosoknak, bizonyos elgondolások szerint azért, hogy így emlékezzenek meg
arról, hogy tőlük kaptak segítséget a szabadságba menekülésben. Farsang utolsó
keddjén tartják a Mardi Grast, ami idén március 4-re esik. Ekkor vannak
feldíszített felvonuló kocsik, ivás, zene, tánc, vad jelmezek, illetve a
kocsikról és az erkélyekről gyöngysorokat dobálnak a tömegbe. Még jellegzetes
színei is vannak a New orléans-i programnak; ezek a lila, az arany és a zöld.
6. Európa
Visszatérve saját kontinensünkre, itt is
találhatunk számos farsangi programot. Belgiumban például Binche városa ad
otthont a különleges ünnepségnek, amit 2003-ban az UNESCO is felvett a
listájára. A hagyomány szerint a 14. században az egyik fellépő inca származású
volt, ezért a hagyományos öltözékben lépett fel, amihez tollas fejdísz is
tartozott. Ebből inspirálódva lettek népszerűek a ma is látható hatalmas tollas
fejdíszek. Más fellépők is bemutatják produkcióikat. Ezen kívül zenéről,
ünneplésről, mértéktelen sör ivásáról, illetve narancs dobálásáról szól a
program. A hiedelem szerint a narancs levegőbe dobása szerencsét hoz.
A szomszédban, Franciaországban is vannak
karneválok, különösen a déli tengerparton, a Cote d’Azur térségében jelentősek
ezek. Egyrészt Mentonban tartják a citrom fesztivált, idén február 15 és
március 2 között. A nagyon jó minőségű gyümölcsöket nem csak megtermelik és
árusítják, de ebben a különleges időszakban díszítésre is használják, ugyanis
hatalmas szobrokat készítenek belőlük. Emberek ezrei érkeznek a többszáz
tonnányi gyümölcs kiállítás megcsodálására. Másrészt Nizzában is szerveznek
felvonulást. Itt már 1294-ben feljegyezték, hogy Provence grófja itt ünnepelt.
Nem tartanak azóta folyamatosan karneválokat, de az utóbbi évtizedekben megint
népszerűbbek lettek hatalmas felvonuló kocsikkal, zenével és rengeteg virággal,
amiket a kocsik díszítésére használnak, valamint ezekről virágszirmokat szórnak
a tömegre. Idén mindez február 12 és március 2 között lesz.
Spanyolország sem maradhat ki az európai
karneválok közül. A Kanári-szigetekhez tartozó Tenerifén egész évben vannak
bulik és rendezvények, viszont a karnevál még ezek közül is kiemelkedik. 15
napon keresztül zene, tánc, jelmezek, felvonulások, színek lepik el a szigetet.
Spanyolország szárazföldi részén is ünnepelnek ilyenkor, például a Barcelonához
közel eső Sitges híres a fesztiváljáról. Teneriféhez hasonlóan színekben
pompázik, a jelmezek, zene és felvonulások veszik át a főszerepet.
Ahogy látszik sok híres farsangi program
van a világnak keresztények által lakott és gyarmatosított részén. Minden a
színekről, a zenéről, a jelmezekről és az örömről, felszabadultságról szól. Bár
ugyanabból a szokásrendből indult az összes rendezvény, a résztvevők és a helyi
körülmények annyira különböző eredményekre vezettek, hogy mindegyik karnevált
érdemes lenne meglátogatni, és minden alkalommal valami újat tapasztalnánk,
látnánk. Ti melyik farsangi ünneplést látogatnátok meg először?
források: www.msn.com,
www.travelbeginsat40.com, www.smithsonianmag.com, www.civitatis.com, www.greatvaluevacations.com, www.camacana.com
képek forrása: www.unsplash.com, www.pexels.com
